GOLGOTA
SZÖVEG:http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/
LETÖLTÉS:
https://goo.gl/photos/3F5ngoKrFreS93K3A
Jn 19.17
Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak.
Mk 15.23 Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el.
Mk 15.24
Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson.
Mk 15.25
Három óra volt, amikor keresztre feszítették.
Mk 15.26
Az elítélésének okát jelző táblára ezt írták: A zsidók királya.
Mk 15.27
Vele együtt két gonosztevőt is fölfeszítettek, az egyiket jobb, a másikat bal felől.
Mk 15.28
Így beteljesedett az Írás: "A gonoszok közé sorolták."
Mk 15.29
Az arra menők káromolták, csóválták a fejüket s mondogatták: "Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted,
Mk 15.30
mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!"
Mk 15.31
A főpapok és az írástudók szintén gúnyolódtak, egymás között ezt mondva: "Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni.
Mk 15.32
Jn 19.23
Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve.
Jn 19.24
Ezért megegyeztek egymás közt: "Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen." Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.
Jn 19.25
Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna.
Jn 19.26
Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: "Asszony, nézd, a fiad!"
Jn 19.27
Aztán a tanítványhoz fordult: "Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
Lk 23.37
"Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magad!" - mondták.
Lk 23.38
Feje fölé görög, latin és héber nyelvű feliratot tettek: "Ez a zsidók királya."
Lk 23.39
Az egyik fölfeszített gonosztevő káromolta: "Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magad és minket is."
Lk 23.40
A másik rászólt: "Nem félsz az Istentől? Hisz te is ugyanazt a büntetést szenveded.
Lk 23.41
Mi tetteink méltó jutalmát kapjuk. De ő nem csinált semmi rosszat."
Lk 23.42
Aztán hozzá fordult: "Jézus, emlékezzél meg rólam, országodban."
Lk 23.43
Ezt válaszolta neki: "Bizony mondom neked, még ma velem leszel a mennyben."
Lk 23.44
A hatodik óra körül sötétség támadt az egész földön, s egészen a kilencedik óráig tartott.
Mk 15.33
Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig.
Jn 19.28
Jézus tudta, hogy már minden beteljesedett. De hogy egészen beteljesedjék az Írás, megszólalt: "Szomjazom!"
Jn 19.29
Volt ott egy ecettel teli edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték.
Mt 27.45
A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre.
Mt 27.46
Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: "Éli, Éli, lamma szabaktani?" Vagyis: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?"
Mt 27.47
Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: "Illést hívja."
Jn 19.30
Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: "Beteljesedett!" Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.
Lk 23.47
Amikor a százados a történteket látta, dicsőítette az Istent, s azt mondta: "Ez az ember valóban igaz volt."
Lk 23.48
És az egész kíváncsi tömeg, amely összeverődött, a történtek láttán mellét verte, és szétoszlott.
Jn 19.31
Az előkészület napja volt. A zsidók arra kérték Pilátust, töresse meg a keresztre feszítettek lábszárát és vetesse le őket a keresztről, nehogy szombaton is a kereszten maradjanak a holttestek, az a szombat ugyanis nagy ünnep volt.
Jn 19.32
El is mentek a katonák, és megtörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek.
Jn 19.33
Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem
Jn 19.34
az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle.
Jn 19.38
Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt - bár a zsidóktól való félelmében csak titokban -, arra kérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Így elment és levette a testet.
Jn 19.39
Nikodémus is elment, aki annak idején éjszaka kereste föl (Jézust), s vitt mintegy 100 font mirha- és aloékeveréket.
Jn 19.40
Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni.
Jn 19.41
Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit.
Jn 19.42
Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust.
Lk 23.54
A készület napja volt, a szombat már beállóban.
Lk 23.55
A Galileából érkezett asszonyok is elmentek és megnézték a sírt, hogyan helyezték el benne a holttestet.
Lk 23.56
Hazatérőben illatszereket és keneteket vásároltak, a szombatot meg a parancs szerint nyugalomban töltötték.