LA BIBBIA

P.MAURILIO SACCHI OFM:

Jézus szülőföldjén 1

Palesztina Jézus idejében

A földrajzi helyzet
Jézus szülőföldje Palesztina volt, az a föld, amelyet az emberek sok év század óta Szentföldnek tekintenek.
Változatos történelme során különféle neveket viselt:    Kán aán, Izrael, Judea, Szentföld,
A hellenisztikus id6k óta 1948-ig Palesztinának nevezték, olyan néven amely tkp azt jelenti, hogy Filiszteusok országa, bár a filiszteusok csak a tengerpart mentén laktak.
Ma újból mind az elnevezése, mind a hovatartozása Izrael és az arabok /palesztinaiak/ közt viszálykodások tárgya.

1 A Szentföld a Gemini 11 ürhajóból szemlélve
A Szentföld kicsinyke ország, beszoritva a
sivatag és a tenger közé, mégis jól kivehető
földrajzi határai vannak: északon a Litáni-völgy,
a Libanon és Antílibanon/Hermon/ között;
keleten a szir-arab sivatag; délen a Negev sztyepp és nyugaton a Földközi tenger.
2 Palesztina temészeti térképe
Pal esztina egy nagy nyugat és đél felé ereszkedő mészkő tábla. A harmadkorban északdél irányban keletkezett        törésvonalán a Jordán medre fut végig. A Genezáret tava és a Holttenger egy beltenger maradványai, anmely valamikkor a Galilea és Szamaria közti árokkal összeköttetésben volt a Földközi tengerrel.Palesztina tájai egyenként: Judea, Szamaria, Paesztina. Galilea, Joránon túli terület ( TransJordania).                                             JUDA
A római kor egész Palesztinát Judeánadk nevezte mivel azt zsidók népesi tették be.
Négis a tkp-i Judea csak a Palesztinai hegyvidék déli része a Jordántól nyugatra, mely északon Szamariával és Galileával folytatódik.
Meglehetősen járhatatlan, ezért az átvonuló
karavánok és a hadsereg inkább elkerül ték, úgy
hogy ezért Egyiptom és Mezopotámia nagy politikai terveiben csak mellék szerepet játszott.
De éppen elszigeteltsége miatt lett egy világvallás   krisztályosodási pontja.                                                                  3Júdea hegyvidéke Jeruzsálemmel
A Júdeai hegység kis völgyekkel és keskeny
szakadékokkal szabdalva délen /Hebron/ és
északon a Szamariába való átmenet helyén a
tenger szintjénél l.000 m-rel magasabbra
emelkedik. Ezek között fekszik csaknem a hegyvidék közepén mintegy 77o m magasan Jeruzsálem, amelyet északról és keletről félkaréjban valamivel magasabb hegyek vesznek körül a 125.
zsoltár 2. vsz. szerint: "Jeruzsálemet hegyek övezik : Így veszi körül az Úr népét."
Régebben ez a nyugati oldalra is ráillett, de
ez a nyugati rész a történelem folyamán bekebelezőđött a városba.
Képünk: a keleti kerethegyet mutatja, az 0laj-
fák-hegyét /818 m/ és a Mons Skopus-t
/a kémlelő hegyet, 83o m/.                                   4 Hegyvidék

 A judeai hegyvidéknek bár nincsenek erőteljesen lemetszett élei, mert az idő járás eróziója koptatta le, mégis meglehetősen zord a számtalan sok kő és a vízhiány miatt. Növényzete az év legnagyobb részében gyér, a fa ritka, nem
utolsó sorban a juhtartás miatt, mely nem engedi, hogy a szabadban élő fák nagyobbra nőjenek. Csak tavasszal borítja az országot
friss zöld növényzet és virág. Mégis Palesztina
izraeli részében sikerült a hegyvidéket részben újra beerdősiteni, úgy, hogy sajátos kopár
jellegét elveszitette.

5 Zöldellő foltok
Néhol mégis zöldellő foltokra találunk a köves és kopár hegyek között, amelyet fáradságos
munkával művelnek: a kis völgyek mélyén és a lejtőkön, melyeknek sovány földjét kiépített
teraszokkal védik a téli esők hevességétől. 0tt olajfa-, Gyümölcsfa-, és szőlőültetvények
vannak; utóbbiak különösen a Hebron-vidéken.
6 Tipikus falu
Szerfölött jellegzetesek a kis festői falvak fehér kőből épült kocka formájú házaikkal,
többnyire a hegytetőkön vagy a hegyoldalakban.  7 7 Termékeny völgy
Igen ritkán töri meg egy-egy nagyobb völgy a zord hegyvidék egyhangúságát, mely aztán
az abad utat nyit az ország szívéhez.
Ezekben többnyire intenzív földművelés folyik gabonaföldeken, gyümölcsösökben és zöldségeskertekben.

8 Salamoni tavak
Judeában van néhány bővizü forrás: 'Ain Dirue,
'Ain Etan, 'Ain Arrub, 'Ain Far' ah stb. Mégis a Jordántól nyugatra eső három tájegység közül Judea vízben a legszegényebb, úgy , hogy
ősi idők óta szükséges volt, hogy a száraz időszakokra viztárolókat alakítsanak ki, Képünk egyet mutat a három "Salamoni- tó " közül, melyek Betlehemtől délre még ma is forrás- és esővízgyüjtők, az ókorban vízvezeték segítségével
Jeruzsálemmel voltak összekötve. A tavak eredete
ismeretlen, a néphagyomány a bölcs és tetterős
Salamon királynak tulajdonitja őket. 

 9 A júdeai sivatag kezdete
Minél inkább lejt a júdeai fennsík a Jordán-árok felé, annál megművelhetetlenebb: a föld-
müvelés megszűnik, nincs több falu, a kisállatok legelői is egyre gyérebbek. A kép hátterében
Trans Jordánia /ma Jordán királyság/ kéklő tábla hegysége előtt az erősen bemélyedő Jordán-árkot látjuk. 

 10 Juda sivatagja
A hegység keleti lejtőjén Judeától a Holttengerig a "judeai sivatag" foglalja el, a
tavasz kivéve egy borzalmasan magányos vidék.
Esőmentes övezet: a Földközi tenger esőfelhői a judeai hegységhez való felemelkedéskor lehülnek és csapadékukat leadják; ha túljutnak a magaslaton és a Jordán völgye fölé ereszkednek és felmelegszenek már alig adnak pár csepp vizet. A völgyek /Wadi/arabul/ csaknem mindig szárazak, csak néhány órán át van bennük viz, akkor, amikor a téli esős időszakban a hegyekben volt csapadék.
11 Wadi al-Qelt

A judeai hegységnek a Holt-tenger felé eső
keleti lejtőjén lévő völgyek a heves téli
esőzések következtében erősen bemélyednek,
ezek a tipikus palesztinai wadik. Egy ezek
közül a Wadi al-Qelt, melyben egy hegyi forrás
révén még viz is van állandóan, Ezt a vizet
már a rómaiak idejében Jerikóba vezették vizvezeték segítségével / a kép alján látható/.
A hegyszoros számos barlangjában éltek a keresztény ókor remetéi, akik magányba vonultak.
A " szük utca", "szoros" görög nevérổl kapta
az egyik szerzetesi kolónia a "Laura  nevet.

 12 Wadi an-Nar
A Wadi an-Nar Jeruzsálemnél indul a Kedron- ,Tyropoion- és a Hinnom Völgy találkozásánál.
Lejjebb haladva a Wadi an-Nar ugyancsak mély Szakadékot képez a meredek sziklák között.
0tt fekszik a szent Szabbásról nevezett nagy Laura /kb Kr,u, 500/, Mar Sabának nevezik.
Ez még ma is a görög-ortodox egyház egyik leghiresebb és legnagyobb hatást keltő kolostora.

13 A Negev SzteppéjeDélen a judeai hegység a sivatag szerű Negevbe megy át, mely a bibliai pátriárkák kedvelt
tartózkodási helye volt. A Negev egy mészkőfennsík itt-ott egy száraz völggyel tarkítva;
mégis találkozunk néhány bizarr formájú ásványi kincset tartalmazó hegyvonulattal. Így a Negevnek is van hatásos panorámája, Amint az ókorban úgy ma is nagy erőfeszítéssel próbálják a Negev et lakhatóvá tenni, Fő lakott helye volt régen és ma is Beer Sheba /hét kút/, ahol Ábrahám lakott.             14   " Salamon bányái" a Negevben

Már a keresztény ókor előtt bányászták a Negev ásványi készletét, mindenekelőtt rezet és a
vasat. Timnánál Eliát közelében antik olvasztókemencék maradványait találták meg; ezeket
Salamon királlyal hozzák kapcsolatba. Talán
ezek még valamivel régebbiek is. A lakásmaradványok alapján végzett becslések szerint több ezer bányász lakott ott.                               SZAMARIA                                               Szamaria területe a Földközi tenger és a Jordán
között lévő hegyvidék középső része.
Szamariát észalkon Jezreel /Ezdrélon/ sikság határolja; Judea irányában a déli határ kevéssé
világos: míg az éles földrajzi megkülönböztetés hiányzik, a politikai változások számos
határ eltolódáshoz vezettek. Mégiscsak elmondhatjuk, hogy a szamáriai hegység kevésbé magas hely, nagyobb völgyek szakítják meg, és ezért letelepedési és mezőgazdasági szempontból kevesebb problémát jelent.

15 Shomeron dombja /Szamaria/
Szamaria tájegysége egy hasonló nevű városról /héberül Shoméron/ kapta nevét, melyet Omri
király stratégiailag kedvező helyzetűnek épitett, miután egy Shemer nevű férfitől a
területet meg szerezte /1 Kir l6, 23 skk./.
Szamaria városát 880 körül alapították, Izrael északi királyságának fővárosa volt 722-ben bekövetkezett pusztulásáig, amit II. Szargon asszíria királya vitt végbe. Lassankint újra benépesedve Nagy Heródes /Kr, e. 37-4/ király
idejében építették Szamarát birodalma egyik legnagyobb legragyogóbb városává és pártfogójának, Augusztus császárnak tiszteletére "Sebaszte"-nak nevezték /görög "szebaszte "=latin "auguszta", magyarul "fenséges, magasztos"/ 

 16 Tipikus táj
Szamaria tájának számtalan magaslata és közéjük beágyazott völgye van, amelyek gyakran
vályúszerüek, A legmagasabb kiemelkedések
többnyire kúp- vagy piramis formájúak és elérik a 700-9o0 m-t.                                                     17 A síkságok

 A vályúszerű völgyeket, melyek közül egyesek jelentős kiterjedésűek, jól beültetik olaj-,
füge- és gránátalma fákkal; ezekhez jönnek a gabonaföldek. Igy Szamaria mezőgazdaságilag
jobban áll mint Júdea, Nem utolsó sorban az a tény járul ehhez, hogy Szamariában több a csapadék mint Judeában.                                                  18 Ain Far ah
Forrásokban is gazdagabb, Különösen említésre méltó ax Ain Far ah a hasonló nevű wadiban.
A forrás olyan gazdagon buzog, hogy az egész völgy egyetlen kert.

19 Ain Dótán

Említsük meg a Tell Dótán lábánál levő Ain Dótánt is, Ezt a vidéket tartják annak a hely-
nek, ahol Jákob fiai József testvérüket először egy kiszáradt ciszternába dobták, majd egy
midiánita karavánnak eladták, akik Egyiptomban továbbadták 6t /Ter 37, 12-36/.

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat