LA BIBBIA

SZÍNES DIAKÉPEK A BIBLIA ESEMÉNYEIHEZ; P.MAURILIO SACCHI OFM: JÉZUS SZÜLŐFÖLDJÉN

P.MAURILIO SACCHI OFM: Jézus szülőföldjén 37-

 

 A Jordán-árok
Palesztinára különösen jellemző ez az árok, amely az országot E-D irányban két részre
osztja. Ez a törés a Holt-tengernél 394 m rel van a Földközi tenger szintje alatt.
Egy egyetlen sajátos jelenség a Földön. A törés Törökországban a Taurus Hegységben
kezdődik és egészen a Vörös tengerig nyúlik. Palesztinában a Jordán folyik keresz-
tül rajta, amelyik héberül "ha-Yarden/a Lezuhanó, és a hóval fedett Hermon lábánál ered.
37. A Hermon
jsz_37.jpg
Ez a hegy tömeg eléri a 2814 -es ma-
gasságot, és belsejében értékes viztárolókat rejt, amelyek a völgybe szivárognak és keleti irányban Damaszkusz felé az Akánát és a Fárfárt táplálják. A Jordán három főforrásból gyűjti vizét Hasbani, Dan és Bamiyas, és vadul zúdul a Hule-völgybe.
38. A Hule-völgy
jsz_38.jpg
Még néhány évtizeddel ezelőtt a Hulevölgy - melyen a Jordán folyt át - egymocsaras és járványos vidék volt. Lehetett Hule-tóról is beszélni, A zsidók fáradságos munkával kiszárították ezt a mocsaras területet és csodálatos kertté alakították át. A Tibériás tóba való torkolatáig kb. l6 km-t hagy a Jordán maga mögött. A tengerszint feletti 67 m-es magasságról 212 m-rel a tengerszint alá tör magának utat állandóan eső folyással a szűk folyómederben.

39. Al-Batihahjsz_39.jpg
Az Al-Batihah síkságon a Jordán lelassítja folyását és több ágban torkoll a
Tibériás tavába, amely 212 m-rel fekszilk a tenger szintje alatt.
40. A Tibériás tava
jsz_40.jpg
Az ókorban ez a tó különböző neveken szerepelt nevezték Kinneret-tónak /Szám 34,11/, Genezáreti tónak /1 Makk 11, 67; Lk 5, 1/ és Galileai tengernek /Mt 4, l8; Mlk 1, l6/. Amikor a rómaeỉ korban e terület legjelentősebb városa Tibériás volt, akkor kapta a tó kiváltképpen a Tibériás tava nevet. s ma is ez a legtöbbször használt neve. A tó kb. 21 km hosszú, a legszélesebb helyen 13 km széles, átlagos mélysége 45 m, A világ halban leggazdagabb beltengereihez tartozik. Képünkön a tavat és a háttérben a Hermon hóval fedett hegytömegét mutatja.
41. As-Sának jsz_41.jpgA Jordán kb 20 km-re a betorkolásától as-Sának ősi falutól Ny-ra lép ki a Tibériás tóból. Ez után sok kanyarral
rohan a Holt tengerig. A Tibériás tava és a Holt tenger közti távolság l09 km, azonban a Jordán minden kanyarulatával együtt 300 km-t tesz meg. A Genezáreti tóból való kilépése után néhány km-re D-re a Yarmúk vize folyik bele.
42. A Yarmukjsz_42.jpg
A Jordán tó mellékfolyója és torkolatánál majdnem pontosan olyan nagy mint a Jordán. Az Antik világban Yarmuknak
Hieromax; volt a neve. Ez a szíriai Hauron É-i peremén ered. A Jordán sok kanyarulattal folyik a termélkeny Jerikó
völgyön át.
43.I Qattara a Jerikó völgyben
jsz_43.jpg
Ebben a völgyben, amely ó- és új szövetségi biblikus emlékekben gazdag, éri el a Jordán Árok a legnagyobb szélességét /csaknem 20 km/. A negyedkorban egy nagy tó volt, mely idővel lassan összehúzódott. Három zónát különböztethetünk meg a Zor-zónát, melyet az őst tó visszamaradt üledéke és a Ghor-zóna vagy Ghor-völgy amely öntözőrendszere miatt kiválóan termékeny. A Jordán öblökben gazdag kanyarulatokkal töri a folyó medrét ezen a völgyön át, fantasztikus dűne formák közt.
44. A Ghorjsz_44.jpg
Ez már az ókorban is a Jerikó-völgy legszebb és legtermékenyebb része volt.
A jövedelmező balzsam fákkal beültetett kertjei miatt Markusz Antonius Kleopátra királynőnek ajándékozta Ghort, aki
azt később Nagy Heródesnek eladta. A Jordán folyásának végén veszít mélységéből, mivel partja legyezőszerűen kiszélesedik és így toritoll a Holt tengerbe.
45. A Holt tenger
jsz_45.jpg
Ezt Aszfalt-tengernek vagy Só-tengernek is nevezik. Vízszintje 394 m-rel van a tengerszint alatt s mélysége a 793 m-t is eléri. A Holt Tenger hossza 78 km, legszélesebb helye 18 km. Különös jellemzője a magas sótartalma. Ez eléri a
25% -ot, míg a Földközi tenger sótartalma. alig 4 % Ezért a vize és a partja élettelen, ezért nevezik joggal Holt-tengernek.
Képünk: a Holt-tenger, háttérben a Moáb hegyek.
46. A Holt tenger keleti partvidéke
jsz_46.jpg
Különösen festői a Holt-tenger K-i partvidéke, Kőhalmok alkotják, melyek olykor l00m-ről esnek függőlegesen a Holt-
tengerbe. Nyi oldalának D-i részén a Holt-tenger egy tavat képez, amelyet
6 km hosszúságban Sódombok említésre méltó láncolata vesz körül.
47. Sódombok a 
Holt tenger  mellettjsz_47.jpg
Ezeknek a kősó domboknak a közelébe helyezik általánosan a "ha-Siddim" völgyet, azaz a két híres és hírhedt várost: Szodomát és Gomorrát.
48. Wadi al Arabahjsz_48.jpg
A Holt Tengertől az árok lassan a Földközi tenger szintjére emelkedik. Keresztezi a Wadi al-Arabah-ot és eléri a Vörös tenger Eilat öblének partját. Az arabah kifejezés egy terméketlen sztyeppére utal.

Perea
Perea a Jordántól K-re terül el. Mindig zsidó maradt. Pompejusz által történt meghóditása és Sziria tartonányának kialakitása után is. Területe Pellától Makeron teig nyúlt. Ny-on a Jordán és a Holt-tenger volt a határa, K-en a Dekapolisz és a Nabai királyság. Pereához tartozott a Gálaádi terület is.
49. A Gileád - hegység
jsz_49.jpg
Gileád egy hegyes fennsík, melyet a Yabbok kettéoszt. Ezen a területen Menasse törzsének fele telepedett le családjaival együtt.
50. Nébó hegye
jsz_50.jpg
Pereához tartozik Nébo hegye is, amelyen Mózesre,a zsidó nép nagy vezérére és törvényadójára emlékeznek. Isten parancsára Mớzes Moáb mezeiről erre a hegyre ment föl /a kép hátterének közepén. Amikor ő a számára megtagadott Ígéret-földjét meglátta, meghalt a Nébó-hegyen és ott temették el /Mtörv 34,1 f/. Késő Római időben itt keresztény kultikus terület állt.A bizánciak fölépitettek /V.-VI. sz/ egy nagy bazilikát pompás mozaikokkal, Ezeket három ásatási szakaszban hozták napvilágra. A Szentföd őrei és a Flagelláció Biblikum Studiuma. E vidék hegyeiről a Zerga ma-in-ra ereszkedünk le.
51. Zerca ma-injsz_51.jpg
Itt erednek azok a híres termálforrások, melyek a bizánci korban Baaras termái" néven voltak ismertek. Talán a Ter 36, 24 sora is ezekre a forrásokra vonatkozik: "Ez az az Ana, aki a pusztában megtalálja a meleg forrást, amiIkor apjának, Cibeonnak a szamarait legeltette. "
Dekepolisz
Jézus korabeli palesztina-görög telepitésekre utal. Itt tiz főként görög lakosságú város szövetségéről van szó. Pompejusz
önkormányzatot és gazdasági függetlenséget adott nekik. Minden városnak önálló területe volt. Egy túlnyomórészt zsidó tájegység hellén szigetei voltak ezek. Szkitopoliszt kivéve e városok mindegyike a Jordántól keletre feküdt. Damaszkusztól, Rapitoliasztól, Pelleasztól stb. eltekintünk és Hippos városára emlékezünk.
52. Hipposz
jsz_52.jpg
A genezáreti tó K-i partján egy dombon fekszik Hipposz városa. Láthatjuk még a régi erődítmények, a vízvezeték és két bizánci korabeli pazar templom maradványait /képünk/.
53. Gerash jsz_53.jpg
Gerash fóruma, oszlopai és fönséges templomai még ma is a múlt dicsőségét
hirdetik. Antonius és utódainak idejében élte legnagyobb virágkorát. A kereszténység első évszázadában Gerash nagy jelentőségű volt, amint ezt a monumentális templomok bizonyítják.
54. Filadelfia
jsz_54.jpg
Filedelfia Gérashtól délre mintegy 60 km-re fekszik, a Dekapolisz egy másik jelentős városa, a mai Amman. Az ammoniták fớvárosa volt, akiket az Ó.sz. is említ. Dávid ostromolta és elfoglalta. A város falai. előtt halt meg Uriás /2 Sám 11, l-17/. A hellén korban kapta Ammán a Filadelfia nevet II. Ptolemaiosz Filadelfus tiszteletére. Imponáló a Jupiter templom romjai, aminek a környékén az ammoniták szent szikláját láthatjuk. Az olasz archeológiai misszió által vezetett ásatások hozták ezt napvilágra.
55. Szkítopolisz
jsz_55.jpg
Említsik még meg Szkitopoliszt, ami korábban Bet-Shean volt, A város igen régi /1 Sám 31, 8-l3/ és az Ezdrelon síkság kezdeténél fekszik. A hellén korban vezető Szerepet játszott, /2 Mak 12, 29-31/ . A termékenységére való telkintettel a-Talmud egy közmondása szerint "Ha a Paradicsom Palesztinában van, akkor, Bet-Sheán a Paradicsom kapuja". /Balra
képünk hátterében/ Egy impozáns római színház maradványai, amelyeket e legújabb kori ásatások hoztak felszínre.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 15
Tegnapi: 76
Heti: 205
Havi: 658
Össz.: 122 982

Látogatottság növelés
Oldal: JÉZUS SZÜLŐFÖLDJÉN 37-55
LA BIBBIA - © 2008 - 2025 - labibbia.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »